2011. május 26.

Eper-rebarbara smoothie

0 megjegyzés
Nagyon szenvedek a melegtől, gondolom ezzel nem vagyok egyedül. Ilyenkor mindenkinek jól esik egy kis hűsítő ital, fagyi és árnyék. Na meg persze egy kis csobbanás a hideg vízben.

Bodzaszörp, limonádé.... hmm finom mind, és jól esik ilyenkor inni, mert hűsítő hideg italok, azonban egy bajom van velük: mind tartalmaz cukrot vagy valamilyen édesítőszert. Amitől én persze még jobban szomjas leszek. Ezért gondolkoztam egy olyan italon, amibe nem kell édesítőszer, mégis édes és szomjoltó. Egy nem nyers blogon találtam rá erre a smoothie-ra, egyből megtetszett. Egy kis módosítással készítettem el magamnak.


Hozzávaló:
- 100 gramm rebarbara
- 100 gramm eper
- 2 dl víz
- kevés citrom

A rebarbarát meghámoztam és nagyobb darabokra vágtam. Az epret megmostam, ezt is felkockáztam, majd a rebarbarával együtt 2 dl vízzel jól összeturmixoltam. Végül a hűtőbe tettem, hogy hidegen tudjam fogyasztani. Amikor már kellően lehült, kiöntöttem pohárba, és citrom darabokat tettem bele. Mentalevéllel, citromkarikával lehet dísziteni. Ebből a mennyiségből 3,5 dl lett. Elkészítési idő: kb. 5 perc.


Tipp:
- aki szereti a jégkockát, azt is tehet bele
- víz mennyisége függ attól, ki milyen hígan szereti. Ebből a mennyiségből egy sem túl híg, sem túl sűrű ital lett.
- lehet fűszerezni is: szerintem jól illik bele a fahéj, szerecsendió, gyömbér.
- aki édesebben szereti, tehet bele valamilyen édesítőszert is.

>
Nekem nagyon bejött, biztos hogy el fogom még készíteni nagyobb mennyiségben is. A rebarbarától kellően savanykás, az epertől pedig édes lesz. Tökéletes párosítás! A citrom el is hagyható, de akár bele is lehet facsarni egy fél citromnak a levét.

2011. május 24.

Mai pillanatok a kertből

0 megjegyzés
Szombaton Szamócával újabb teljesítménytúrán vettünk részt, ezúttal 40 km-es volt a táv. Egyre több km-t teszünk meg, és egyre gyorsabban:) Harmadik teljesítménytúrámon azért ez jó teljesítmény! Bár meg kell jegyeznem, hogy sok csokit ettem meg út közben, mert mindig kaptunk. De mellette ettem gyümölcsöt is:)

Most jön néhány pillanatkép a kertből. Az elmúlt héten sokat fejlődtek a növények, nagyon meleg van, viszon minden nap van egy kis zuhi, így nem kell annyit locsolnunk sem.

A szamócám már pirosodik, néhány napon belül megeszem:)
Szamóca
Már javában tart az eperszezon, mégsem tettem fel még epres ételt a blogra. Ennek igen egyszerű oka van: hiába írtam össze néhány receptet a jegyzetfüzetembe, nem jutok el odáig, hogy meg is csináljam, ugyanis inkább megeszem magában megmosva, mert így a legfinomabb! Szóval azt javaslom mindenkinek, hogy csak egye és egye úgy, ahogy van:)

A borsó már néhány napja virágzik:

Imádom a levendulát! Az egyik kedvenc virágom. Imádom az illatát, a kinézetét, egyszerűen úgy ahogy van! Ajándékba kaptam tavaj egy levendulás díszkannában egy nemesített fajtát (Lavandula angustifolia 'Brabants Lust'), melynek nincs olyan erős illata, ami egyáltalán nem zavar, mert a kedvességével és egyszerűségével nyűgöz le:) Sajnos akkorát nőtt, hogy a kannáját már kinötte, majd át kell ültetnem.

És most elárulok egy titkot: a kedvenc virágom az Írisz. Föleg a törpe változatokat szeretem. Nekünk sajnos csak két fajta van, viszont volt szerencsém dolgozni egy olyan kertészetben, ahol legalább száz féle volt. Nem tudtam betelni a látvánnyal, annyira csodálatosak voltak. Azt már mondtam, hogy a kék a kedvenc színem, sajnos virágok között csak igen kevésnek van kék virága. Viszont találkoztam kék színű törpe írisszel, hát nem tudom elmondani milyen boldog voltam:) Sajnos fotó nem készült, és nem is vettem meg, de majd egyszer!

Sajnos nagyon nehezen viselem a meleget, leginkább egy havas hegycsúcsra vágyom most!

2011. május 17.

Rebarbarás banánkrém

2 megjegyzés
Már régen írtam magamról, hogy vagyok, miket eszem mostanában. Jól érzem magam, bár az étkezésemmel kapcsolatban nem vagyok teljes mértékben megelégedve. Igyekszem betartani a 811-et továbbra is, csak sajnos mostanában kevesebb gyümölcshöz jutok hozzá. Van olyan nap, amikor szinte csak gyümölcsöt eszem, de sajnos van olyan is (egyre gyakrabban), amikor egyáltalán nem eszem gyümölcsöt. Ilyenkor nagyon éhezik a szervezetem. És hiába eszem még többet, nem lakom jól tőle.
Egy dologra nagyon ügyelek, mégpedig az ételtársításra. Mostanában azért nem került fel recept, mert csak úgy magába eszem a gyümölcsöket, mert rájöttem, így szeretem a legjobban enni, másrészt időm sincs valamit összedobni. Sajnos a búzafűlé ívása is elmaradt az utóbbi időben. Salátákat szoktam enni esténként, semmi extrákat, csak újhagyma, saláta, retek, paprika, paradicsom és uborka felkockázva, egy icipici medvehagymával dúsított olivaolajjal meglocsolva.

Receptek azért persze vannak. Mindig van nálam egy füzet, és ha valami eszembe jut út közben buszon vagy villamoson, egyből lejegyzetelem. Szeretném majd mind megcsinálni egyszer.


Most egy újabb rebarbarás recept következik. Nem hiába, nagyon megszerettem így nyersen. Ezt azonban nem a kis füzetemből csináltam meg, hanem csak úgy jött délelőtt. Rebarbarából akartam csinálni magamnak valami ebédet, mert már régen ettem.
Olvastam valahol, hogy bár a rebarbara zöldség, mégis desszertként fogyasztjuk. Nagyon illenek hozzá az édes gyümölcsök, mint pl. a szamóca. Nemsokára jön egy ilyen recept is, most azonban banánnal készítettem el.

Hozzávaló:
- 1 rebarbara nyél
- 2 banán
- 1 alma

A rebarbarát megmostam, meghámoztam, majd apróbb darabokra vágtam. A banánt megpucoltam, majd a rebarbarával együtt krémesre turmixoltam. Tálkákba öntöttem. Az almát megmostam, végül szeletekre vágtam. Elkészítési idő: kb. 10 perc.


Érdekes íze lett a krémnek... nem tudom leírni szavakkal ezt az ízvilágot. Nem biztos, hogy még egyszer meg akarom ezt csinálni. Kísérletnek jó volt mindenképpen. Az a megjegyzés, hogy a rebarbarához illenek az édes gyümölcsök, nem feltétlenül jelenti azt, hogy minden édes gyümölcsre vonatkozik. Pl. a banánra nem feltétlenül.
Az viszont mindenképpen jó ötlet volt, hogy almaszeletekkel ettem, mert valahogy jobban kijöttek az ízek, a savanykás alma enyhített a banán édes ízén. És nekem így volt jó.


Viszont már több receptet is láttam, ahol az eperrel párosítják a rebarbarát. Egyik recept sem volt azonban nyers. Talán az én feladatom, hogy készítsek egy nyers változatot is. Elképzelhető, hogy a héten ennek is eljön az ideje...:)))

Szeretnék tovább kísérletezni a rebarbarával, nekem tényleg nagyon bejön. Mostanában sok blogot olvasgatok, nem nyerseket, sőt nem is vegetáriánusokat. Na nem azért, mert újra húsevő szeretnék lenni, erről szó sincs, hanem ihletet merítek belőlük. Persze sokszor elborzadok, hogy egyesek miket meg nem esznek... Keresgéltem olyan recepteket, ahol nem édesen készítik el a rebarbarát, hanem zöldségekkel, mondjuk salátaként. De nem nagyon találtam ilyet. Szóval nemsokára egy zöldséges rebarbara recept is lesz nálam.


Azt tanácsolom mindenkinek, kísérletezzen bátran a rebarbarával. Úgy érzem, olyan helyzetben van, mint a spárga: kevesen ismerik és fogyasztják. Pedig a spárgát a zöldségek királyának tartják! (Na még én sem ettem spárgát, csak egyszer kóstoltam meg egy osztrák étteremben. Nyersen meg pláne nem fogyasztottam. Ezt a lemaradásomat sürgősen pótolnom kell!:)

(Bár azt hajtogatom, mennyire fontos az ételpárosítás, most mégis egy olyan receptet tettem közzé, ami nem felel meg ennek (édes gyümölcs + zöldség). Azt hiszem rebarbara esetében muszáj ezt megszegni, mert nem hiába esszük édesen. Kipróbálok majd egy nem édes receptet is, aztán kiderül, valóban szükség van-e édességként fogyasztani.)

2011. május 11.

Pillanatképek a kertből

2 megjegyzés
Szépen hajtanak, növekednek a zöldségek, gyümölcsök a kertünkben. Ha tehetem, egy kicsit mindig gyönyörködöm bennük. Semmit nem vegyszerezünk, ha úgy tetszik "bio" kert. Vegyes kertünk van, vagyis a virágokat és a zöldségeket egymás mellé ültetjük, így védekezve a kártevők ellen.

Néhány pillanatkép a mai napról:
Szilva szépen növekszik

Kajszi
Szamóca nálunk még csak virágzik
Piros és fehér ribiszkénk is van

Feketeszeder 

Egres

Zöldbab néhény nap alatt kihajtott

Paradicsom már virágzik

Sárgarépa 

Fokhagyma: ez a mennyiség egész évre elég

Saláta szétültetésre vár

Karalábé

Újhagyma, egy ideje már esszük

Levélpetrezselyem

Idén rengeteg borsónk lesz

Tavaly spenót volt itt, magától kikelt. Olyan cukik:)

2011. május 5.

Almás rebarbara puding

0 megjegyzés
Egy újabb rebarbarás recept következik. Most van itt a szezonja, most kell enni. A legútobb naranccsal készült, most almával próbáltam ki. Ezt a pudingot vittem szombaton potluckra. Ígértem receptet, hát itt van:)


Hozzávaló:
- 2 alma
- 1 rebarbara nyél
- 1 tk. psyllium husk
- szerecsendió

A rebarbarát megtisztítottam, meghámoztam, majd a nyél egyik felét beletettem a turmixba, a másik felét pedig felkockáztam. Az almákat megmostam, majd az egyik ment a turmixba, másikat pedig felkockáztam. A turmixba ment még a psyllium husk és egy kis reszelt szerecsendió is. Nagyon kevés vízzel krémesre turmixoltam a hozzávalókat. Majd egy tálba öntöttem, és a felkockázott darabokkal összekevertem.










Nekem ez a variáció sokkal jobban ízlik, mint a narancsos. Lehet azért, mert ebbe kevesebb rebarbara került, ezáltal nem volt olyan kesernyés. Édesítőszert sem kellett ebbe beletennem, pont így volt jó, ahogy.


Megjegyzés:
- a rebarbarában található savak (almasav, citromsav, oxálsav) miatt egyáltalán nem barnult meg az alma. (Potluck előtt 4 órával készítettem el, semmi jele nem volt a barnulásnak a helyszínen). Ez új volt számomra, én is nagyot néztem:) (ha citromot teszek az almához, nekem akkor egy kicsit meg szokott barnulni...)
- szerecsendió helyett lehet használni más fűszert is (gyömbér, fahéj, kardamon)
- psyllium husk azért jó bele, mert ettől kocsonyás lesz az étel, így jobban hasonlít a "puding" állaghoz. Érdemes egy kicsit várni a fogyasztásával, hogy jobban összeérjenek az ízek.


Érdemes kipróbálni!

2011. május 1.

Képek az áprilisi potluckról

2 megjegyzés
Az áprilisi potluck most Gittánál volt szombaton. Beszámolója blogján olvasható.

Az előző potluck azért tetszett nekem, mert végre személyesen is megismerkedhettem a többi blogíróval, a mostani meg azért, mert egy-két embert leszámítva számomra teljesen ismeretlen emberekkel találkozhattam. Voltak olyanok, akik már régebb óta foglalkoznak a nyersevéssel, de volt egy olyan hölgy is, aki csupán 16 órája talált rá Gitta blogjára!

Nagyon jól éreztem magam, és nagyon finom élő, egészséges ételeket kóstolhattam meg. Nekem mindig ad egy plusz erőt, egy megerősítést ezek a találkák, beszélgetések.

Gitta és férje remek házigazda volt. Bár egy tavaszi zápor miatt bemenekültünk a házba, a remek hangulaton mit sem változtatott ez a tény.

A finomságok képekben:














Én almás-rebarbarás pudingot vittem. Recept később.

Sajnos nem tudtam olyan sokáig ott maradni, mert Szamócával egy éjszakai teljesítménytúrára indultunk.
Éjjel 11 órakor indultunk, egy 30 km-es távot tettünk meg éjjel. Az eső szinte végig esett, csak az utolsó 10 km-en állt el. Szóval végig sárban mentünk, ami miatt néha csúszkáltunk. Nagyon élveztem végig az utat, úgy gondolom a második teljesítménytúrámon jól teljesítettem:)

Szamócával indulás előtt:

LinkWithin

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...