23. nap a 811 szerint

Ma nem volt valami vidám a reggelem. Hasmenésre ébredtem, ami valószinűleg a kenyértől volt, de azt sem zártam ki, hogy a tökmagos pástétomtól... Már este is nagyon szomjasztam, de reggelre méginkább. Szinte követelte a szervezetem a vizet és a narancsot! 5 narancsot szerettem volna megenni, de csak 3 ment reggel.

Ma a következőket ettem:

Reggeli: (8 órakor)
- 3 narancs

- 2 narancs fél 11-kor

Ebéd: (fél 1 és 2 között)
- 5 banán

Megint nagyon éhes voltam délben, ezért ettem meg 5 banánt. Délután amikor hazaértem, elhatároztam, csinálok magamnak vacsira waldorf salátát. Ez a gondolat azonban nem tartott sokáig, mert inkább csináltam magamnak melegszendvicset, mert úgy éreztem, nem laknék jól most a salátától. Pedig tegnap megfogadtam, hogy ha ilyen hatást vált ki nálam a kenyér, akkor nem fogok egy darabog enni. Hát vacsoráig tartott ez a dolog.

Úgy érzem, hogy most egy újabb mélyponthoz érkeztem. Vergődöm, kapálozom jobbra-balra, és nem találom a kiutat. Borzalmas éhség tör rám délben és délután. Érdekes most délelőttönként annyira nem vagyok éhes. Azt mondták nekem, hogy a harmadik és negyedik hét lesz a legrosszabb, mert akkor kivánja meg nagyon az ember a főtt-sült dolgokat. De én nem gondoltam ezt komolyan, reménykedtem benne, hogy nálam nem így lesz. De így lett! Igyekszem olyan dolgokat enni, ami annyira nem káros (egy fehér kenyér pont az, ha legalább csinálnék magamnak teljes kiörlésű tönkölylisztből kenyeret...). Nem tudom meddig fog ez tartani, de remélem minél előbb elmúlik!

Ma egy jó nagyot kirándultam Szamócával. Olyan helyeken jártunk, ahol eddig még soha. Felfedeztünk egy kis sziklás csúcsot, ami egyből a kedvencünk lett, sőt még Bundás (Szamóca kutyája) is megtalálta a kedvenc kis zugát:) A hegy nevét nem tudjuk, mert nem találtuk meg a térképen. Majd kitalálunk valami szép nevet neki:)

Teli volt az erdő ilyen szép virágokkal:

Szamóca bejegyzése a 23. napról -ITT- olvasható.